A Mercedes-Benz W 198 a Mercedes-Benz márka sportautója volt, amelyet a Daimler-Benz cég 1954 és 1963 között gyártott. Kupé- és kabrióváltozata Mercedes-Benz 300 SL név alatt futott, és a leggyorsabb kocsi volt akkoriban az utakon. Bár régen volt már, hogy ez számított menő autónak, a „szárnyas Mercit” több 21. századi felmérésben is az évszázad sportautójának választották.
Igen, a Mercedes-Benz már 1954-ben bemutatta, hogy milyennek kell lennie egy gyors, kétajtós kupénak. Ráadásul olyan különleges szárnyformában nyíltak az ajtajai, hogy még azt is elbűvöli, aki be van oltva a kocsik ellen. Ma is akad autómodell, ami a felfele nyíló, kinyitva sirályszárnyra emlékeztető ajtókat használja. Pedig eredetileg kompromisszumként születtek meg – de ne legyenek ennél kellemetlenebb kompromisszumok!
Miért 300 és miért SL? A 300 a hengerűrtartalom centiliterben mérve, az SL pedig a „super-leicht”, azaz „szuperkönnyű” rövidítése. Bár ezt nem volt egyszerű tisztázni, mert a Mercedes-Benz nem hozta nyilvánossá az SL rövidítés hivatalos feloldását – sokszor szóba került a „sport-könnyű” kifejezés is.
Az 50-es években a Mercedes tarolt az autóversenyeken, és úgy gondolták, hogy a Grand Prix-legendává vált W194-es modelljük nagy siker lenne utcai autóként is, főleg az USA-ban. A W194-nek nem is a motorja volt a nagy szám, hanem a rendkívül könnyű, alumínium térvázas karosszériája, illetve az aerodinamikus formája: ez a kettő segítette a lenyűgöző végsebesség elérésében. Ebbe a speciális kialakítású karosszériába nem lehetett volna hagyományos ajtókat vágni, ezért kapott szárnyakat az autó, minden értelemben. Volt olyan változata, ami 260 km/h-ra is fel tudott gyorsulni.
A 300 SL kupék ma 1 millió dollár alatt nemigen cserélnek gazdát, de eredetileg sem dobták csak úgy az ember után. Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Herbert von Karajan karmester és persze a Hollywood-sztárok: Tony Curtis, Sophia Loren, Romy Schneider, Clark Gable... Igencsak válogatott és sebességmániás társaság volt az, amelyik megengedhette magának a 300 SL-t. A gazdagságukban és sebességmániájukban is emlékeztetnek Emil Jellinekre, egy osztrák diplomatára a 19-20. század fordulójáról. De ki ő, és hogy jön ide egyáltalán?
A Mercedeseket ugyebár a Daimler-Benz AG gyártja. A cég nevét nem nehéz megmagyarázni: a világ első automobilját Carl Benz készítette, a másodikat Gottlieb Daimler, majd 1926-ban összeolvadt a két kiváló mérnök vállalkozása. A márkanevük azonban nem Daimler-Benz lett. Itt jön a képbe Emil Jellinek. Jellinek nemcsak diplomata volt, de üzletember is, aki hitt a technikai fejlődésben. 1897-ben vásárolt egy akkor újdonságnak számító dolgot: egy automobilt. De csalódott benne, túl lassúnak találta. Megkérte a gyártót, hogy fejlesszenek neki egy gyorsabbat. Megtették, ő pedig segített árusítani Daimler autóit. Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a felpöccintett autót a kislányáról nevezzék el – Mercedesnek.