Végre egy hangszer, ami mindenki számára elérhető! Elfér a zsebedben, igazi hangulatteremtő, csak párezer forintba kerül, és akár önképzéssel is megtanulható. Fújni is lehet, meg szívni is. Általában a bluesdalokhoz kötjük, pedig komolyzenét is játszanak rajta. Sőt, a 19. században rézfúvós zenekaroknak is szólóhangszere volt.
A szájharmonika a 19. század találmánya volt Európában, bár sokan talán amerikai eredetű hangszernek vélik. Az 1820-as években bukkant fel német területen, az 1830-as években pedig már a tömeges gyártása is elkezdődött, meglepően nagy számban. Máig is ez a legtöbb példányban előállított hangszer. A legismertebb harmonikagyártó ma a német Hohner cég, amely főleg jazz- és bluesharmonikákat készít. A cég a virágkorát a 20. század első felében élte, akkor a világ szájharmonikáinak több mint a felét ők állították elő.
Talán nem mindenki boncolt már szájharmonikát, de a rezgő érzést mindenki ismeri, ami a harmonikába fújva keletkezik. A hangszer belsejében rövidebb-hosszabb rézlapocskák vannak egymással párhuzamosan, azok szólalnak meg aszerint, hogy melyik nyílásba fújunk bele. Egyszerűnek tűnik? Azért lehet bonyolítani. Nem csak egyféle szájharmonika létezik, hanem hangsorok szerint különfélék, és játék közben váltogatni lehet a hangszereket. Az ún. diatonikus szájharmonikákból a különféle hangnemek törzshangjai csalhatóak ki – különleges fújástechnikával pedig díszíteni is lehet. Az ún. kromatikus szájharmonikákon viszont a 12 hangra osztott oktáv minden hangja lejátszható, azaz a félhangok is, csak meg kell húzni a szájharmonikában lévő váltót, ami rekeszként működik.
 A Volt egyszer egy vadnyugat szájharmonika-dallama mindenkinek a fülében cseng – Ennio Morricone zenéje annyiban is telitalálat, hogy a vadnyugat country-zenéjében valóban nagy szerepet kapott a szájharmonika. Magyarországon viszont csak a második világháború előtt lett széles körben ismert és népszerű, méghozzá a cserkészmozgalomban. A nemzetközi komolyzenében inkább ritkaságnak számít a szájharmonika, de akadtak azért zeneszerzők, akik írtak rá darabot, például Heitor Villa-Lobos és Malcolm Arnold. De sok más zenei irányzatban felbukkan, még a népzenében is, pl. az ír folkzenében. A blues pedig valóban elképzelhetetlen nélküle.
Álljon itt néhány előadó neve, akik maguk is szájharmonikáznak. Pop: Shakira, Stevie Wonder, John Lennon; rock: Steven Tyler, Mick Jagger, Tom Petty; blues: Sonny Terry, Big Walter Horton, Paul Butterfield; jazz: Toots Thielemans, Howard Levy, Carlos del Junco; folk: Bob Dylan; country: Charlie McCoy. És pár név mai magyar előadók zenészek közül, a teljesség igénye nélkül: Bodonyi Attila, Bacsek István, Ferenczi György, Lázi Szabolcs, Flór Gábor, Pribojszki Mátyás.