318,9 méteres magasságával a Chrysler Building „csak” a negyedik legmagasabb felhőkarcoló New Yorkban. Igaz, 1930-as megépítését követően 11 hónapig a világ legmagasabb épülete volt, ekkor a közelben épülő Empire State Building átvette tőle ezt a címet. 

Le Corbusier így foglalta össze briliáns módon a Chrysler Building lényegét: „forró jazz acélra és téglára” – ebben rögtön benne is van az épület három legfontosabb vonása, acél, tégla és a formák egyedi összhangja. A Chrysler Building New York látképének az egyik legmeghatározóbb épülete, art deco fáklyaként ragyog a város fölött. Megrendelésének körülményei tökéletesen visszaadják a kor építészetének szellemiségét: adott egy iparmágnás, egy megalomán terv és a hajsza a magasságért. Ez a képlet mintegy 50 éven át jellemezte New York-ot.

A felhőkarcolót Walter Chrysler rendelte meg William Van Alen építésztől, kérésére mind külső megjelenésében, mind a belső dekorációt tekintve a geometrikus formák a dominánsak. A homlokzat  meghatározó eleme az épületet lezáró, egyre hátrébb ugratott ívekből álló korona. Walter Chrysler „a világ legmagasabb épülete” címért még egy kis furfangtól sem riadt vissza. Van Alen eredetileg nem tervezett antennát a toronyház tetejére, az építtető kérésére azonban menet közben módosította a terveket. Az antennát 4 darabban szállították oda, hogy ne keltsen feltűnést. Így nem csak a new york-iakat lepték meg, hanem az Empire State Building rivális építtetőit is, és ennek köszönhetően a Chrysler Building lehetett a világ legmagasabb épülete. Egészen addig, amíg egy hasonló trükknek köszönhetően meg nem magasították magát az Empire State Building-et is.

A filmben nem kap sok szerepet a Chrysler Building, a Magritte-kép new yorki ellopásakor látjuk a háttérben. A kivilágított építményt persze így is könnyű kiszúrni az autó hűtőrácsára hasonlító homlokzati íveknek köszönhetően.