Vajon építészetnek tekinthető-e az, amikor előre gyártott fém elemekből mindössze 26 hónap alatt összeszerelnek egy tornyot? Ilyen kérdéseket vet fel az ipari építészet. Sokan, többek között híres emberek is épp emiatt tiltakoztak az Eiffel-torony megépítése ellen, amit az 1889-es párizsi világkiállításra terveztek. „Nem bízunk a nagy emberekben.” – mondta erre állítólag Gustave Eiffel. 

A 324 méter magas, 12.000 acél elemből álló tornyot alig több mint két év alatt építették, és – manapság már ritkán látunk ilyet - a határidőket betartva adták át a világkiállítás előtt. A kiállítás 6 hónapja alatt 2 millióan látogatták meg az Eiffel-tornyot. Eredetileg lebontották volna a kiállítás után, de a párizsiak megkedvelték, így végül megmaradt, és egészen 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt. Ezt a címet épp a new yorki Chrysler Building vette el tőle, ami szintén feltűnik egy villanásra a filmben. Mára az Eiffel-torony Párizs egyik legismertebb jelképévé vált. Pedig az „Öreg Hölgyet” már kétszer is eladta egy szélhámos, Victor Lustig ócskavasnak, a németek a II. világháborúban fegyvert akartak belőle készíteni, és többször felmerül, hogy lebontják. Ezek ellenére az Eiffel-torony áll és virul, mi pedig egészen 276 méteres magasságig felliftezhetünk benne.

A Ruben Brandt-filmben sokszor feltűnik a világhíres torony, mintegy útjelző. A film plakátján is megjelenik, így bár a cseleményben nem kap helyszíni szerepet, mégis fontos szerepet játszik, mint meghatározó háttér, sok más épülethez és tárgyhoz hasonlóan a filmben. Ezek a hátterek mindig egy újabb stiláris, vagy tartalmi kontextust vonnak a film történetéhez. Pont ezért is született az OkosMozi ötlete, hogy a vizuális motívumok pontos áttekintésével elérjük a Ruben film igazán izgalmas 360 fokos vizuális hatását, miszerint a nézőnek az az élménye marad, hogy ebben a filmben szinte minden fontos kép, és épület és tárgy és film benne van.