Azt észrevetted, hogy amikor Kowalski beugrik a Szajnába Kleopátra legyezőjéért, a háttérben a Notre-Dame látható? Bizony-bizony! A gyönyörűen kivilágított gótikus csoda keleti irányból, a szentély felől látható egy villanásra. És az megvan, hogy ennek a kis ékszerdoboznak egy vízköpője mellől látjuk az éjszakai Párizs látképét először? Mellettünk egy kőszörnyecske, a háttérben az Eiffel-torony, a Szajna pedig lassan hömpölyög a hidak alatt. Majd az egyiken elszáguld egymást üldözve a piros Mercedes és a zöld Citroën.

Vízköpők, toronyőr, tűzvész – ilyen asszociációk kapcsolódnak Párizs legismertebb turistalátványosságához. 1163-ban kezdték az építési munkálatokat a város szívében, a kis Île de la Cité szigeten Sully püspök megbízására. A gótika ikonikus emléke öthajós bazilika, ereklyét őrző szentélye kettős körüljáróval épült, hogy a szent tárgyakat közelebbről láthassák a hívők. A belső tér legszebb díszítményét az ólomkeretes színezett üvegablakok adják, amik gyönyörű fényjátékot adnak napsütéses időben. Ez a lux nova, célja pedig hogy a hívók a templomban is átélhessék a mennybéli csodát. A Miasszonyunk-templom külsejét rózsaablakok, áttört kőcsipkés mérművek, szobrok, oldalt pedig támpillérek és fiatornyok díszítik. A sisak nélküli homlokzati tornyok kb. 12 méter átmérőjű rózsaablakot fognak közre.

A gótika eme remekműve a francia forradalom ideje alatt nagyon megrongálódott, a háborúk után ateista kultuszközpont lett, majd 1804-ben itt koronázták meg I. Napóleont. Victor Hugo 1831-ben megjelent A párizsi Notre-Dame című regényével tette világhíressé a templomot. A 19. század közepén Viollet-le-Duc az eredeti terveket, dekorációt és anyaghasználatot tiszteletben tartva restaurálta a Notre-Dame-ot.

Az egész világot sokkolták 2019. áprilisában az égő katedrálist mutató képek. Rövidzárlat következtében lángra kapott a felújítási munkálatok miatt emelt állványzat, a tetőszerkezet nagy része megsemmisült, a huszártorony beomlott, és több boltszakasz megrongálódott.