Ki ne ismerné a Louvre múzeumát? Mona Lisa, Miló-i Vénusz, Szamothrakéi Niké… 
De mégis, ki ismeri tényleg a Louvre-ot?

A Szajna jobb partján a 13. század eleje óta királyi vár állt. A Louvre mostani formáját a Pierre Lescot által tervezett reneszánsz vár megmaradt falai, a XIV. Lajos-féle barokk átépítés és a 17. század végén átépített keleti szárny határozza meg. Olyan nagy építészek dolgoztak itt, mint Louis Levau, Charles Lebrun vagy Claude Perrault. Egyszerre többen, hogy senki ne mondhassa magáénak a királyi kastélyt. Mivel azonban a Napkirály Versailles-ban új királyi székhelyet építtetett, a Louvre-ba hivatalnokok és tudósok költöztek. Az épületegyüttes egy négyzetes, udvar köré épült palotából (Cour carrée), és annak két sarkától induló, párhuzamosan futó szárnyból áll. Az egymásból nyíló, egy tengelyre felfűzött termek sora (enfilade) nagyon megfelel a múzeumi követelményeknek.

Franciaország első múzeuma 1793. augusztus 10-én nyitotta meg kapuit, azóta is a világ leglátogatottabb intézménye: naponta 15.000 látogató keresi fel, 2018-ban pedig 10,2 millió vendége volt. A 38.000 műtárgy közül lehet is válogatni: a nyugat-európai művek mellett egyiptomi, mezopotámiai, görög, etruszk és római alkotásokat is láthatunk.

A Louvre már rögtön a film elején feltűnik, hiszen Mimi innen cseni el Kleopátra gyönyörű legyezőjét. És a legyező mellett több más egyiptomi ihletésű tárgy és szobor is előbukkan, amelyek után vadászni. lehet.  Mimihez egyébként nagyon illik ez a finom kiegészítő, mint az egyik legszebb és legismertebb valaha ért királynő tárgyi emléke. A lenyűgöző épületegyüttest éjszakai pompájában, kivilágítva látjuk. Ha egyszer te is arra jársz, azért ne csak a Mona Lisa-t nézd meg. Persze az egész múzeumot alaposan bejárni több nap lenne, de azért rácsodálkozni arra, mi az a lamasszu, hogy milyen megható Ghirlandaio: Nagypapa unokájával képe, vagy milyen rejtélyeket olvashatunk ki Poussin: Árkádiai pásztorok című festményén.