A II. világháborúban vált szükségessé Chicago-ban egy újabb, nagyobb reptér építése. 1944-től katonai légitámaszpont volt, a ’60-as évektől nemzetközi reptérként működik az O’Hare. A II. világháborúban itt közlekedő repülők pedig ma a híres washingtoni Smithsonian National Air and Space Museum kiállításán láthatók. Azóta sokat fejlődött a légikikötő: 2018-ban több mint 83 milliós utas fordult meg itt, ezzel a 6. legforgalmasabb reptér a világon. Képzőművészeti érdekesség így is akad az O’Hare reptéren: a Sky’s the Limit nevű alagút Michael Hayden, kanadai művész alkotása 1987-ből, itt neoncsövek fényjátékában gyönyörködhetünk. A kinetikus neonszobor 744 láb (kb. 226 m) hosszú.

A Hayden-féle színes szalagok nem különösebben keltik fel Kowalski érdeklődését, őt jobban lefoglalja a Marinával folytatott telefonbeszélgetés – nyilván. Pedig a nyomozó a chicagói reptér mozgólépcsőjén kétszer is találkozik a művészettel: a Sky’s The Limit neonfényein kívül Malevics Fehér alapon fehér négyzet című képe is feltűnik mellette – egy férfi pólóján. A Malevics-kép New Yorkban van kiállítva, Kowalski otthona Washingtonban van, ez a kettő pedig a chicagói reptéren találkozik. Micsoda amerikai kavalkád! De jobban is teszi a nyomozó, hogy a Hopper-kép elrablásra koncentrál; a reptéren nemsokára kiszúrja Mimit és csapatát. A réptér jelenetben egészen különleges tárgyak és gépezetek bukkannak elő: mint például a különböző repülőgépek, vagy a számlapja felett lebegő hologram kijelzős óra.