Talán a légiakrobatika az, ahol az ember a legközelebb kerül a repüléshez. Amikor a filmben Mimi leesik a helikopterről, de az utolsó pillanatban elkapja a lelógó kötelet, úgy tűnik, mintha éppolyan otthonosan mozogna a levegőben, mint a talajon. Mimi a korábbi cirkuszi pályafutása során valószínűleg gyakorlottá vált a légiakrobatikában is. Ott pedig kedvelt eszköz a függőleges kötél vagy kendő: mindkettő különösen látványos és elegáns mutatványokat tesz lehetővé.

A cirkuszban használatos, függőlegesen lelógó kötelet vagy kendőt úgy rögzítik a plafonon, hogy teljesen körbe tudjon fordulni. A speciális anyagból készülő kötél 4-5 cm vastag. A selyemre hasonlító kendő (tissue vagy aerial silk) viszont széles, rugalmas poliészterszövet, amely szintén egy kampóról lóg le egyenesen vagy hurkot alkotva. Az akrobata úgy tud fennmaradni a kötélen vagy kendőn, hogy a testrészei köré csavarja az eszközt. Hasonló segédeszközök még a hámok, amelyeket az artisták általában a csuklójuk vagy bokájuk köré hurkolnak, úgy tudnak fennmaradni a levegőben.

A függőleges kötélen vagy kendőn a legkülönbözőbb lógásokat és figurákat lehet végrehajtani. Ebben a különféle felmászásoknak és magasból való leeséseknek épp akkora szerepük van, mint a kötélbe vagy kendőbe csavarodba bemutatott statikus, látványos pózoknak. A statikus pózokat annál könnyebb végrehajtani, minél több ponton érintkezik a kötél vagy a kendő az artista testével. Vannak olyan csavarási módok is, például az ún. „denevér”, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejjel lefelé lógó artistának egyáltalán ne kelljen a kezével/karjával hozzáérnie a kendőhöz vagy kötélhez. Más lábcsomók viszont olyan pózt tesznek lehetővé, ami úgy néz ki, mintha az artista kapaszkodás nélkül állna a levegőben.

A kötélen és kendőn végezhető mászás, a statikus pózok, a csúszás és az esés közül természetesen az esés a legveszélyesebb. Sokszor valóban szabadesésről van szó – persze az artista az utolsó pillanatban elkapja a kötelet vagy kendőt, nem ér földet. De a közönség nagy elképedésére gurulhat is a kendőn, vagy különféle átfordulásokat, pl. szaltókat csinálhat. A mutatvány megtervezésekor játszani lehet azzal is, hogy az eszközt (kötél, kendő, hám) mindkét végén rögzítik-e, vagy kileng a levegőben, esetleg körbe-körbe halad. A selyemhatású, enyhén áttetsző kendő kifejezetten lírai látványt nyújt, ezért művészibb, szépséges látványvilágú előadásokat szoktak létrehozni vele.