Tudtad, hogy a hangszereknek is van születésnapjuk? Sőt, élettörténetük is – vagy népszerűvé válnak, vagy elnyeli őket a felejtés. Mozart idejében a klarinét volt újszülött hangszer, és ahhoz, hogy mára a komolyzene, a jazz, a cigányzenekarok vagy a klezmer meghatározó hangjává válhasson, a nagy bécsi zeneszerző közreműködése is kellett.

Persze a klarinétnak is voltak nagyszülei. Az ókorban is léteztek már olyan pásztorsípok, amelyek hasonló módon működtek: ahol bele kellett fújni a hangszer csövébe, ott egy kis nádlemez rezgett, így nyitotta-zárta a levegő útját. A középkor is ismert egy hasonló népi hangszert, de csak az 1600-as évek végén indult meg a továbbfejlesztése a klarinét ma ismert formája felé. Így derült ki, hogy egy csőbe nagyon sok hang férhet: az összes fúvós közül a klarinétnak van a legnagyobb hangterjedelme, majdnem négy oktávnyi magasságot-mélységet tud átfogni. A hangerejét finom árnyalatokban lehet változtatni, ráadásul a 19. században tökéletesített mechanikája igen fürge játékot tesz lehetővé. A megfújását nem nehéz megtanulni, de a billentyűrendszere kifejezetten bonyolult. A 70-80 cm hosszú, az alsó végén tölcséralakban kiszélesedő hangszernek általában 13 hangnyílása van. Közülük nyolcat a játékos az ujjaival fog be, a többit pedig billentyűk segítségével tudja nyitni-zárni.

Wolfgang Amadeus Mozart élete utolsó évében, 1791-ben komponálta az A-dúr klarinétversenyt, de akkor még nem is tudta, hogy klarinétversenyt komponál. Ugyanis basszetkürtre szánta eredetileg. A basszetkürt is a klarinét-hangszercsalád tagja, ma már nem nagyon ismerjük – ő a klarinét mély hangú, fura külsejű unokatesója. Mozart nagyon kedvelte a hangszer fátyolos hangszínét. Ráadásul pont az idő tájt komponálta a Varázsfuvolát is, és Sarastro csodálatos mély hangfekvése éppen az, amit a basszetkürt megszólaltat. De Anton Stadler zenész, a klarinét virtuóza rábeszélte Mozartot, hogy kísérletezzen inkább a klarinéttal. Akkor is, ha az A-dúr klarinétversenyt csak némi trükközéssel lehet eljátszani a basszetkürtnél magasabb hangfekvésű hangszeren.

Egy nagyzenekarban ma stabilan három klarinét játszik, kísérő és dallamhangszernek egyaránt kiváló. A klarinét bevonulását a zenetörténelembe nagyban segítette az, hogy egy rajongással övezett zeneszerző írt rá versenyművet. Az A-dúr klarinétverseny második, lassú tétele, a lírai Adaggio igazi „örökzöld klasszikus” – elringató, szimmetrikus felépítésű szépségét mindenki ismeri. A Ruben Brandt, a gyűjtőben viszont az élénk, dinamikus nyitó tétel, az Allegro egy részlete hangzik el.