Az egyik rémálom után megnyugtató, elringató képsorok következnek a Ruben Brandt-filmben, és egy magyar dal különleges, megkapó feldolgozása hangzik fel. A szavak kiejtése miatt talán nem egyértelmű, de a Kis kece lányom... kezdetű népdal feldolgozása szerepel itt. Ezt a zeneileg és nyelvileg is több kultúrát összeolvasztó dalváltozatot Richard Bona és Snétberger Ferenc jazzgitárosnak, illetve Paolo Vinaccia jazzdobosnak köszönhetjük.
A filmben szereplő felvétel a budapesti Művészetek Palotájában készült 2009-ben. A közös koncertjükre készülő Bona, Snétberger és Vinaccia épp a hangosítást állítják be. A három zenész három különböző kultúrából jön, a jazz a közös nevezőjük. Snétberger Ferenc szintó (roma) családból származik, 13 éves korától tanult klasszikus gitáron játszani. Jazzgitárosként komoly nemzetközi együttműködésekben vesz és vett részt. Richard Bona Kamerunban született szegény, zenével foglalkozó családban. Az első hangszereit részben ő maga készítette, és már nagyon fiatalon fellépett koncerteken. A jazzt és főleg Jaco Pastoriust megismerve a jazz-basszusgitárba szeretett bele; ma New Yorkban él. A jazzen kívül mindketten merítenek nép- és világzenei hagyományokból is: Snétbergert a roma és brazil zene és a flamenco is inspirálja, míg Richard Bona legutóbbi szerzeményeinek határozottan afro-kubai ízük volt.
A dalt Bartók Béla 1907-ben Felsőiregen gyűjtötte (Siófokhoz közel). A vegyes stílusú dallam valószínűleg ukrán eredetű. A népdal a gyűjtés után számos feldolgozásban került be a magyar komolyzenébe (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos stb.). Szellő zúg távol... kezdetű szöveggel népszerű cserkészdal is lett belőle. Sőt, ahogy a Kodály-módszer eljutott Izlandra, egy ottani szerző Óskasteinar címen izlandi szöveget is írt hozzá, ami bekerült az iskolai énekkönyvekbe. Így az izlandiak ma már abban a hiszemben tanulják a Kis kece lányom dallamát, hogy eredeti izlandi népdalról van szó.
A kece szó jelentése pontosan nem ismert, valószínűleg kecses menyasszonyról van szó a dalban. A szöveg, amit Bona olyan meghatóan próbál kimondani: „Kis kece lányom fehérbe vagyon, / fehér a rózsa, kezébe vagyon. / Mondom-mondom fordulj ide / mátkám-asszony, / mondom-mondom fordulj ide / mátkám-asszony!” Snétberger, Bona és Vinaccia zenéje gyönyörű példa a világzene és a jazz határokon áthullámzó elevenségére, amiben éppúgy hatással vannak egymásra a különböző zenei hagyományok, mint régebben a népzenében.