Ha van valami, amit mindenki tud a filmgyártás hőskorszakáról, az az, hogy az első némafilm bemutatásakor a moziban ülő nézők riadtan felugrottak, amikor meglátták, hogy robog feléjük egy vonat a filmvásznon. Persze mint a legtöbb legenda, ez sem pont így igaz. De tényleg sokat elárul arról, hogy micsoda újdonságot jelentett a mozgókép az 1800-as évek legvégén.

Kezdjük a cáfolattal: A Lumière-fivérek egyperces alkotása, A vonat érkezése nem a legelső némafilm volt, amit a nagyközönség láthatott. Sőt, híres első vetítésükön 1895-ben a párizsi Grand Caféban nem is játszották ezt a filmet. A legelső film, amelyet Lumière-ék készítettek és bemutattak, A munkaidő vége címet viseli. Azt filmezték le 46 másodpercben, ahogy a saját lyoni gyáruk munkásai kiözönlenek a gyárkapun.

Auguste Lumière és Louis Lumière francia mérnökök voltak, akik a családjuk révén is a 19. század végén virágzó fényképészeti üzletághoz kötődtek. Ahogy ma rohamosan fejlődik a digitális technika, éppilyen technikai fejlődés történt 1839 után a képrögzítés területén. A fényképezés feltalálásától még sok-sok találmány kellett ahhoz, hogy a nagy nehezen elkészített egyetlen állóképből sokezer kockából álló mozgókép legyen. Csak a Lumière-fivérek nevéhez kb. 170 szabadalom fűződik. Kitaláltak pl. egy száraz lemezes fényképezési módot, ami gyorsabb felvételkészítést tett lehetővé. Majd azt, hogy hogyan lehet váltogatni a lemezeket, hogy mindegyik csak egy-egy pillanatra álljon meg, amíg exponál a gép. Az átütő sikert az ún. kinematográffal érték el, amivel fel lehetett venni, másolni és vászonra vetíteni a mozgóképet. Igaz, csak rövid anyagokat tudtak készíteni vele.

Az 1985. december 28-i, kereskedelmi célú vetítésüket ma a mozi születésének tekintjük. A Lumière-fivérek rájöttek, hogy az általuk kínált látványosságra hatalmas igény van. Operatőröket küldtek szét a világban, hogy „elhozzák” a távoli tájakat. Mindennapi jeleneteket rögzítettek, pl. egy kisbabájukat etető párt. Az, hogy mozog a kép, az első időkben önmagában elég volt szenzációnak. Lumière-ék cége külföldön is megjelent: Budapesten 1896. május 10-én rendezték meg az első mozielőadást a Royal Szállóban. 1896-ban aztán igazi mozgóképes boom következett. Amerikában T. Edison és T. Armat kidolgozták a Vitascope vetítőgépet, és kezdtek létrejönni a filmgyártó cégek. Ahogy az első csókra sem kellett sokáig várni: 1896-ban már ott volt a filmvásznon (A csók, rend. W. Heise).