Rodin, Auguste (1840-1917): Érckorszak (Bronzkor), 1875/76 (bronz, 182,9 cm magas) Musée Rodin, Párizs. A fiatal férfiaktot ábrázoló szobor a századforduló legnagyobb francia szobrászának, Rodinnek első igazán jelentős és nagy figyelmet kiváltó alkotása. Az „ébredő emberiség” régészeti korszakára utaló cím a filmben egészen konkrét jelentést kap: az alkotást Bye-Bye Joe bronzosító spray-jén láthatjuk viszont, amikor hősünk Rodin másik híres szobrának, a Gondolkodónak „bőrébe” készül belebújni.

Bye-Bye Joe „élethű” bronzszobor kíván lenni a spray használatával, s a magyarul „Érckorszakként” ismert alkotás feltűnése a flakonon a siker záloga is lehet. Hiszen, amikor a szobrot 1877-ben a párizsi Szalonban bemutatták, pont annak élethűsége, az ifjú atletikus férfitest tökéletes anatómiai ábrázolása keltett figyelmet, s indította el azokat a híreszteléseket, melyek szerint az alkotás élő testről közvetlenül vett gipszöntvény alapján készült volna. A szobrász felháborodottan utasította vissza a vádakat és bizonyította igazát, hiszen csaknem 18 hónapon keresztül dolgozott rengeteg tanulmányt készítve modelljéről, egy belga katonáról, hogy ne csak a fizikai test pontos ábrázolása sikerüljön, hanem az abban ébredező életenergia is kifejezésre jusson. Rodin számára fontos volt e szimbolikus tartalom, ezt hangsúlyozandó „Az emberiség ébredése” címen is gondolkozott, de aztán mégis az értelmezéseket jobban nyitva hagyó „Érckorszak” mellett döntött. Mint ahogy az alak megformálása, mindenfajta korra, szerepre, konkrét jelentésre utaló attribútum hiánya is tág teret enged az asszociációknak – sokan e többértelműség miatt is tartják az alkotást az első modern szobornak. Közben persze ezer szállal kötődik nagy művészettörténeti előképeihez: idézi a klasszikus görög atléta- és istenszobrok tökéletes arányú, kontraposztban álló (testsúlyukat egyik lábukra helyező) alakjait, csak éppen izgalmasabb, vibráló felületalakítással, egyedibb mozdulattal és idézi Michelangelót is, akinek életerőtől duzzadó, különleges testhelyzetű szobrai (pl. a Louvre-ban található Rabszolga-szobrok) nagy hatással voltak Rodinre.
Az alkotásról számos bronzöntvény készült, melyek közül egy a budapesti Szépművészeti Múzeum 19. századi gyűjteményében is megtalálható.