Hopper, Edward (1882-1967): Éjjeli baglyok, 1942. (olaj, vászon, 84 x 152 cm), Chicago Art Institut. Az amerikai realista festészet egyik legismertebb és legtöbbet idézett képe, amely a '40-50-es évek amerikai nagyvárosi hangulatának sűrítménye. Ruben Brandt 13 darabos kollekciójából sem hiányozhat a mű.

Az „éjjeli baglyok”, két férfi és egy nő, egy New Yorki-i utcasarkon álló éjszakai étterem vendégei – a festményt egy valós étterem ihlette, annak kinyomozására, hogy pontosan melyik, külön blog is alakult... Festészetileg mégis inkább a sötétség és fény kontrasztos játéka érdekes: ahogy a sötét, kihalt utcaképbe belevakít az étterem erős neonfénye, a hatalmas üvegablakokon át jól látható az egyetlen „esemény”: a kiszolgáló a vele szemben könyöklő, kalapos vendégre néz. Megállított, időtlen pillanat, feszült csend – Ruben Brandt rémálmában a vendég hátán mászó csiga csak még jobban fokozza ezt a feszültséget. Bejárat sehol – mintha üvegkalitkába lennének zárva a szereplők, Ruben Brandt kopogása sem ér el hozzájuk - a külvilágtól, de egymástól is el vannak szigetelve. „Alighanem – tudat alatt – a nagyvárosi magányt festettem meg.” - írta Hopper a képről, melynek nőalakjához felesége, Jo, a két férfivendéghez pedig saját maga ült modellt tükörből. Az éjszakai nagyvárosi hangulat, a kísérteties fények, az arcukba húzott kalapot viselő férfiak a 40-50-es évek amerikai „film noir”-ját, jellegzetes bűnügyi filmjeit is megidézik, melyeket a nagy mozirajongó Hopper jól ismert. A festmény maga is számos alkalommal megjelenik filmvásznon – nemcsak a Ruben Brandtban, hanem többek között, Daniel Argento A gonoszság áldozatai c. (1975) horrorklasszikusában, Ken Adams Filléreső c. (1981) musicaljében, Ralph Bakshi Csúcsforgalom c. (1973) egész estés animációs filmjében és Wim Wenders Az erőszak vége c. (1997) filmjében – itt ugyanúgy egy pisztoly eldördülésében robban ki a feszültség, mint a Ruben Brandtban. A festészetben is számos parafrázisa született a képnek, a legismertebbek Gottfried Helnwein Boulevard of Broken Dreams (1984) c. festménye, ahol hollywoodi filmikonok (Humphrey Bogart, James Dean és Marylin Monroe) ülnek Elvis Presley pultjánál, és Banksy 2005-ös Are You Using That Chair c. alkotása, ahol egy angol zászlóba burkolt huligán töri be az étterem ablakát – a Ruben Brandtban pedig ki? Emlékszel?