Malevics, Kazimir (1878-1935): Szuprematizmus (Kék háromszög és fekete négyszög ), 1915 (olaj, vászon, 66.5 cm x 57 cm); Amszterdam, Stedelijk Múzeum. A lengyel származású orosz absztrakt művész olyan művészetről álmodott, amely a legmagasabb rendű, tökéletes geometriai formákból („szuprémákból”) - négyzetből, háromszögből és körből áll. Ez a szuprematizmus. „Ilyet Te is tudsz?” Az nem baj. Valljuk meg, nagyon jól néz ki Ruben Brandt dolgozószobájának falán ez a festmény: úgy „úszik bele” a kék háromszög a fekete négyszögbe, mint a szobát határoló akvárium halai a látóterünkbe.

Malevics klasszikus rajz- és festőtanulmányok után egy orosz avantgárd festőcsoportban gyorsan „megmártózott” a fauvizmus, kubizmus és futurizmus stílusirányzataiban, majd 1913-ban következett be a fordulópont munkásságában. Ekkor tervezte meg a „Nap legyőzése” c. futurista opera díszleteit, melyek közt volt egy háttérfüggöny, rajta a legtökéletesebb absztrakt motívum: fehér alapon egy fekete négyzet. Ettől fogva Malevics megszállottan dolgozott az igazi tárgynélküli – azaz absztrakt – művészet, a saját maga által szuprematizmusnak nevezett irányzat megteremtésén. Szerinte a művészetnek nem lehet a tökéletlen földi tárgyak ábrázolása a célja, hiszen azokkal úgyis körül vagyunk itt véve. Amiből hiánya van a világnak, az a tisztaság, a tárgyak terhétől megszabadított, magasabb rendű szellemi tartalom – a művészet feladata ezt elhozni a Földre. Kicsit messianisztikusan hangzik? Igen. De nem idegen ez a hangvétel sem az avantgárd világmegváltó művészeitől, sem hagyományosan nagyon vallásos orosz kultúrától. Malevics maga is szinte mint vallást kezelte a szuprematizmust, tanítványai ingujjukra fekete négyzetet varrtak, saját koporsóját pedig ő maga díszítette szuprematista elemekkel.