Lucas Van Leyden (1494 k. - 1533): Lót és lányai, 1530 (rézmetszet, 18,9 x 24,4 cm) Metropolitan Museum of Art, New York. A németalföldi reneszánsz festő és grafikus korának legnevesebb rézmetszője volt, aki számos bibliai témájú művet alkotott. Lót és lányainak bűnös története az Ószövetségben olvasható. Nagy méretű festménnyé alakított „tükörtojásos verziója” a filmben a Musée d'Orsay falán látható, Membrano Bruno e kép mögül csusszan elő az Olympia elrablásakor, hogy aztán akcióba lendüljenek.

Lót és családja abban a „bűnös városban”, Szodomában lakott, amelynek neve ma is az erkölcsi fertő szinonímája. A Bibliában Isten haragja le is sújt a városra, amely így elpusztul, s angyali segítséggel csak Lót és két leánya menekülnek meg. Lucas van Leyden metszetén is látjuk a háttérben az égő várost, de figyelmünket sokkal inkább az előtér erotikus jelenete vonja magára. A bibliai történet szerint Lót lányai azt híve, hogy rajtuk kívül az egész emberiség elpusztult, apjukat lerészegítve egymás után háltak vele, hogy megmentsék az emberi fajt a kihalástól, s a nászokból született is egy-egy fiú. A reneszánsz és barokk művészek a történetben a szexualitás nyílt ábrázolásának lehetőségét látták. Bár a bor a téma minden ábrázolásán – mint ezen a metszeten is - központi helyet foglal el, még sincs sok jele annak, hogy Lót ne lenne „beszámítható állapotban”, nagyon is aktív csábító benyomását kelti...