Tiziano Vecellio (1488k. - 1576): Fiatal férfi sapkával és kesztyűvel, 1512-15 (olaj, vászon, 100 x 84 cm, National Gallery, London). A velencei érett reneszánsz legnagyobb festőjének ismeretlen fiatalembert ábrázoló műve tökéletes példa a kor portréfestészetére. A festmény „színtelenített verziója” a Musée d'Orsay falán jelenik meg a filmben az Olympia közelében.

Amikor Michelangelo meglátta Tiziano műveit, azt mondta róla, hogy „jó, csak kár, hogy mint a velenceiek általában, nem tud rajzolni.” Nem biztos, hogy igazat kell adnunk Michelangelónak, de az tény, hogy a velencei festészet – és annak vezető mestere, Tiziano - a mélyen ragyogó színvilágáról, mesteri fényhatásokról és a firenzei intellektuális, rajzközpontú festészettel szemben sokkal inkább az érzékeket, érzelmeket megszólító alkotásairól volt híres. Ezen sajátságok kedveznek a portréfestészetnek, ahol a külső jegyek mellett a hangulat, a portréalany lelkének megragadása is fontos. A fiatal férfit sötét szürke, boltíves belső tér előtt ábrázoló félalakos, háromnegyedprofilból ábrázoló portrén a világító fehér ing és a meleg fényű megvilágítás kiemeli az arcot. A fiatalember elgondolkodó tekintete nyugalmat, érzékenységet sugároz. Saját világába van merülve, amit a kép előterében lévő kőkorlát is erősít, amely nem csak könyöklésre szolgál, hanem bevett kompozíciós fogás a néző és a kép világának elkülönítésére.