Cartier-Bresson, Henri (1908-2004): Juvisy – Vasárnap délután a Marne folyó partján, 1938. A francia fotóművész szerint „a fényképezés az élet egyik formája”. Képei pedig a maga körül látott életformák sűrítményei, egyszerre pillanatképek és kor- és társadalomrajzok. Mint ez a párizsi munkások kiruccanását, folyó parti piknikjét ábrázoló fotó. A polgári „nagy vasárnapi ebédek” és a munkás majálisok hangulata keveredik – az étkezésnek bármely társadalmi osztályban kiemelt szerepe van. A Ruben Brandtban csak két szereplőt látunk viszont a társaságból, immáron alpesi környezetbe helyezve, amikor Mimi Franciaországból a doktor szlovéniai klinikája felé tart.

Cartier-Bressonnak sok más híres mondása is van a fényképezésről, legtöbbször azt idézik tőle, miszerint a fénykép készítésének pillanatában „a fej, a szem, a szív is ugyanazért működik”. Tehát a fényképész tudja, mit akar, azt meglátja és még érez is közben – érzékeny az emberi tényezőre. Ez a hitvallás egyben azt is jelenti, hogy az elkapott pillanatképnek tűnő alkotások nagyon is tudatos választás eredményei. Ez a kép például egy olyan sorozat része volt, amelyet az 1930-as években baloldali újságoknak dolgozó Cartier-Bresson a Regards c. lap megbízására készített. Feladata az volt, hogy dokumentálja, milyen társadalmi hatása van annak a francia szocialista kormány által elfogadott törvénynek, miszerint a munkások évente két hét fizetett szabadságot kapnak. A kép nem szájbarágós propaganda, hanem empátiával, de kis kívülállással is elkészített munka.