Malevics, Kazimir (1878-1935): Fehér alapon fehér négyzet, 1918 (olaj, vászon 79,4 x 79,4 cm) New York, Museum of Modern Art (MOMA). Az orosz és talán az egész európai avantgárd legradikálisabb festménye. Az 1915-ös fehér alapra festett fekete és piros négyzetek után Malevics, a szuprematizmusnak nevezett absztrakt irányzat kidolgozója, megfesti a fehér alapon fehér négyzetet – színek és formák tekintetében ennél kevesebb eszközzel már nehéz lenne dolgozni. De mint minden „szent” és egyedi műalkotást ezt a képet is eléri a szuvenírré válás végzete: a Ruben Brandtban a chicagói repülőtéren jön föl a mozgólépcsőn egy testes férfi fekete (!) pólóban, melyre a Fehér alapon fehér négyzet van nyomva.

Az, hogy Malevics ennyire leredukálja azt, amit a festményen látunk, valóban megnyitja a szemünket egy újfajta érzékelés felé. Erre is jó a tárgynélküli művészet: nem azon gondolkodunk, hogy mi van a képen, hasonlít-e vagy nem, passzol-e a cím vagy nem, hanem lehetőségünk van egyszerűen és tisztán érzékelni. Például a színt – hogy a két fehér valójában egyáltalán nem ugyanolyan; a vonalakat – amelyek nem a számítógép precizitásával készültek, hanem személyességet közvetítve egy kicsit girbe-gurbák; a festmény felületét, textúráját. Ha valóban időt szánunk egy ilyen festmény megtekintésére, az felér egy meditációval: megtisztulhat a képektől a szemünk, akárcsak a gondolatoktól az agyunk. Malevics, akárcsak a többi orosz avantgárd művész, azt hitte, hogy a szovjet forradalom után létrejövő új társadalom nyitott lesz erre az új, radikális művészetre is, de tévedett. Szuprematista festményeit 1927-ben Berlinbe küldte, ahol akkor lelkesen fogadták azt, amit a Szovjetunióban már nem lehetett kiállítani. De hamarosan, Hitler 1933-as hatalomrajutásakor, Németországban is üldözötté vált az absztrakt művészet. Alfred H. Barr, művészettörténész, a New York-i MOMA első igazgatója 1935-ben egy berlini pincében talált rá a Malevics-képekre, s menekítette ki a vásznakat esernyője köré tekerve az országból. Vajon miért látott ekkora veszélyt a sztálini és hitleri diktatúra is a négyzetekben?